Ottilia

"Két évvel ezelőtt találkoztam először ezzel a gyógyító játékkal. Először nehezen elképzelhető volt számomra, hogyan fogok átélni, érzelemmel megtölteni olyan szerepeket, amelyekhez nem tudok embereket kötni. Mert ha nem ismerem őket, akkor honnan is tudnám, hogy miként gondolkodnak, mit éreznek. Ám hamar rájöttem, hogy "csak" befelé kell figyelnem, és akkor minden jön magától. Persze ez így leírva egyszerűnek tűnik, de ennyire nem egyértelmű az azonnali siker. Azóta sok játékon vagyok túl, és rengeteget tanultam - elsősorban magamról. Minden egyes szerep "rám van szabva", hiszen szinte mindegyikben a saját életemből is ráismerek egy-egy "szeletre": anya-lánya kapcsolat, párkapcsolat, gyermekkor, és még sorolhatnám."

Timi

"Nehéz szavakba önteni azt, hogy mit kapok hónapról hónapra a gyógyító játékokban. Talán a legfontosabb -az együtt töltött perceken kívül- az a szeretet élmény és az erő, amit ilyenkor magamban érzek. Mindig más az, ami foglalkoztat, mindig új és újabb élethelyzetekben kapok iránymutatást, ami izgalommal tölt el a jövőre nézve. Eleinte bizonytalan voltam a szerepeimben, amivel másoknak segíthettem ès mindig a sajàt játékomat vàrtam, hogy majd meglàtom a tutit. Aztàn nagyon hamar ràjöttem, hogy miről is szól ez valójában. Mindazonáltal, hogy pontosan tudom, nem tartanèk most itt, ha az életemből hiányozna ez a lehetősèg, azt is felismertem, hogy a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak ès hogy mennyire fontos az önmagunkba vetett hit, hogy minden úgy van jól, ahogy az adott pillanatban tapasztaljuk. Nem lennék ugyanaz az ember, ha megértés és elfogadás nélkül haladtam volna tovább az utamon egy-egy nehéz élethelyzetemben, amire ez az önismereti út vezetett. A megértéshez és az elfogadáshoz a szomatodrama vezetett."

Orsi

"Csupán attól, hogy belépek a gyógyító térbe, egyfajta biztonság árad szét bennem, ami nálam azért nagy dolog, mert alapvetően szorongó alkat vagyok, örök készenlétben, állandó en garde állásban. Mintha valaki tudná bennem, hogy bármi is történik itt, az éppen annyi, amennyit a saját rendszerem biztonságban enged. Éppen ezért számomra nagyon könnyű belehelyezkedni szerepekbe, felvenni annak az embernek vagy épp jelenségnek az energetikáját, amit rám oszt a főszereplő. Azonnal bekapcsol az amúgy is érzékeny testem,  a legkülönbözőbb pontokon."

Anna

"Én már szinte játékfüggő vagyok.:) Amikor csak tehetem, jövök, mert érzem, ahogy a lelkem rétegei gyógyulnak, felszabadulnak a sok fájdalomtól, s egyre könnyebbnek, boldogabbnak érzem magam. Bátran beleállok a szerepekbe, szembenézek a félelmeimmel, s már néha jól ki is nevetem őket. Nem is értem, hogyan láttam korábban őket olyan hatalmasoknak. Ma már békében vagyunk egymással, sőt, farkasszemet is tudunk nézni, aztán jól megöleljük egymást " Imádok játszani!"

Ági

"Nagyon jól éreztem magam, először voltam szomatodráma játékon. A munkahelyemen kiállok magamért azóta, most kevesebb alvással sokkal dinamikusabb vagyok, sokkal felszabadultabb lettem, szinte szárnyalok."

Maja

"Nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rám ez a sok játék. A lelkemben megkönnyebbülést érzek, fontos döntést hoztam meg, szakítottam a párommal, s a derékfájásom is elmúlt. Várom a következő lehetőséget."

Réka

"Azt hiszem, jól döntöttem, hogy ezen a vasárnapon magamat és a játékokat választottam. Fontos kérdésekre kaptam választ, megerősödtem, s tudom, hogy jó az irány, amit választottam, illetve nem is kellett választanom, s éppen ez volt nagyon felszabadító.

Minden játékban megérintődtem, s találkoztam életem legfontosabb szereplőivel. Fáradtan, mégis elégedetten mentem haza."